Sokan vannak, akik nem hajlandók a tényeket figyelembe venni az életük alakítása során. Azt mondják, ezt meg sem hallják, ezt meg sem nézik, a politikával meg nem is foglalkoznak, mert nem akarnak negatívok lenni. Csak pozitívan akarják a világot szemlélni, és nem értik miért is vallanak gyakorta kudarcot. Erős hitük van a pozitivitásra, és tudják, majd minden jóra fordul. Őket nevezem én ”hurrá optimistáknak”. Ök azok, akik a valóságot nem akarják meglátni! Ők mondogatják egy dologra, pl. ha a közélet nem úgy alakul, mint várnák, pl. sok adót kell fizetni –„sebaj, karácsonyra megoldódik. Aztán jön a karácsony, és el is múlik. Aztán azt mondják, húsvétra sikerül. Aztán jön a húsvét, és úgy ahogy jött, el is múlt. Így hitegetik magukat ezen „optimistán,” míg végül egyszerűen lelkileg összetörnek, feladják a harcot, és belebetegednek. Soha nem szabad hagyni, hogy a szükséges hit, az hogy minden nehézség ellenére nekünk sikerülni fog majd, a kőkemény valósággal történő szembenézés akadálya legyen. Ezek a „Légy pozitív” hurrá optimisták. Ők azok, akiknek sosem fog sikerülni, mert alaptalanok az elképzeléseik. Ők azok, akik úgy állnak neki egy dolognak, hogy nem akarják a valóságot látni, mert akkor negatívak lesznek!
Minden embernek egyéni gondolat világa van, egyéni módon gondolkozik, a dolgok megértésére saját módszere van, és a maga módján cselekszik.
Úgy ahogy minden ember arca és hangja különbözik, a másik embertől, úgy a gondolkodás, és megértés módja is különböző. Ez az oka annak, hogy a barátok is könnyen félre értik egymást.
Egyik ember nem tudja megérteni a másik szempontjait. Ezért szinte egy perc alatt súrlódások, szakítások, veszekedések fordulnak elő, még nagyon jó barátok esetében is. Az egyik ember mentális vibrációjának, vagyis gondolati rezgésének összhangba kell lenni a másikéval. Csak így lenne képes az egyik megérteni a másikat.
Szvámi Sivananda nyomán
A rezgés törvénye a legfőbb törvény az univerzumba. A vonzás törvénye csak egy másodlagos törvény, ami a sorban is csak 5. vagy 7. A világképünket alapjaiban határozza meg a tapasztalat. Az fontos, hogy a gondolatok energiacsomagok, amik tapasztalattá válnak, befolyásolják magatartásunkat, szokásainkká alakulnak, és befolyásolnak bennünket.
„A belénk táplált hitek olyannyira a bizonyosságunk alapjai, hogy ez alapján múlik az, hogy hogyan rezgünk és rezgésünk által mit vagyunk képesek megteremteni. Nem azt vonzod be, amire sokat gondolsz, hanem AZT VONZOD BE, AKI TÉNYLEGESEN VAGY!”
Nos ezért kell magadon dolgozni ezért teszek fel sok sok kérdést. Ha te egész életedben egy kishitű szorongó, alacsony önbizalmú voltál (bocs), akkor néhány tanfolyam és 1-2 jól megírt könyv nem fogja átprogramozni a tudatalattidat akkor, sem ha naponta 50x elmondod magadnak, hogy “Hiszek magamban és abban, hogy lesz szép házam, autóm, nyaralás, stb.” Mert hiszen a fülednek mindez nem igaz.
A zavarodott ember zavarodott világot talál meg, a tudatosan élő ember egy letisztult világot fedez fel. Ha nem látsz magad körül lehetőséget, akkor nem valósítasz meg semmit, ha van cél, ez irányba mozdulsz el.
Amint elkezdesz belülről megváltozni, az életed tükrözni fogja a belső változást. A Titok ennek az utazásnak a kezdete! A célja az, hogy felkeltse a vágyadat. Ezért arról szól, mi az, amit megszerezhetsz, mi az, amit magadhoz vonzhatsz!
Ezért kell megérteni, és megtanulni miként oldhatod fel a hiedelemrendszeredet, hogyan szelídítheted meg a szuperegódat, és ezzel hogyan indíthatod el a tudatalattid újra építését. EZ kemény munka, ami egyedül sosem megy! Mert a hiedelemrendszer én azonos, és te észre sem veszed a működését. Nos, mindezen ismeretek hiányába hiszed azt, hogy pl. a politika nem része a Vonzás törvénynek. Pedig tudod, sejtszintig rezgünk, és ez a legfőbb torvény! És erre a rezgésre bizony hat a teljes világunk, és a gondolkozásunk. Nos, ugye érted, ha itt ebben a világban élsz, akkor ennek a világnak minden veled közvetlenül kapcsolatban lévő eseménye hat rád!Alakítja a gondolkodásodat,és erősíti vagy gyengíti azt, aki Te vagy!No, most talán érted, amikor azt mondom, hazug világban csak hazugságot tudunk vonzani
Michael Beckwith,nyomán:http://www.youtube.com/watch?v=YBkiUSIJ35g&feature=player_embeddedés
Józsi bácsi nyomán: http://www.ivi.hu/blog-a-vonzas-torvenye-nem-mukodik?fb_ref=AL2FB&fb_source=profile_oneline
Sándor
A lelki egészségről.
Itt vagyunk advent havában, legtöbbünk számvetést készít az ünnep előtt. Eltöprengünk az elkövetett bűnökön, a hazugságokon, a megcsalatkozásokon. Eltöprengünk és érezzük, amint a vérnyomásunk emelkedik, amint a rossz érzés bekúszik a bensőnkbe!
Ugye ismerős ez az érzés. Olvasgattam Matthews-t ,és olvasás közben ráakadtam erre a pár sorra. Azt hiszem érdemes megfontolni mindenkinek
„Ha nem vagyok hajlandó megbocsátani sógoromnak, hogy nem hívott meg a karácsonyi partira, akkor én szenvedek ettől. Nem ő kap gyomorfekélyt, nem ő fog forgolódni éjjel az ágyban, nem ő borul ki és nem neki lesz rossz szájíze. Velem történik meg ilyenkor mindez.
Nem véletlenül tanácsolják nekünk: “Bocsáss meg az ellened vétkezőknek!” Csak így maradhatunk egészségesek és boldogok. A nem-megbocsátás az egyik legfőbb betegség kiváltó ok, hiszen a savanyú gondolatok a testet emésztik. „
Kívánom, sikerüljön neked is megbocsátani!
Sándor
Nos igen, csak úgy érdemes!
Törekednünk kell mindig a legjobb teljesítményre, a legpompásabb megoldásokra. No persze itt is, mint mindenben meg kell tudnunk találni a középutat. Sok ember van, aki úgy érzi mindenben tökéletesnek kell lennie. Vagyis úgy érzi, MINDENBEN a legjobbnak kell lennie, ha a legkisebb kritikát kapja, azt azonnal kudarcként értékeli. Nehéz neki barátokat szereznie, és azokat megtartania, mert senki nem tud megfelelni az elvárásainak. Nos, gyakorta mondják, az ilyen emberre maximalista. Persze most megkérdezed, miért volna baj az, ha mindent a legjobban csinálsz? Hiszen ez egy fajta igényességet jelez, ez mozgatja a vágyainkat, és a világgal pont ez a baj, hogy silány stb. „
Nos most akkor egy kicsit mélázzunk el.
Mi is az, hogy maximumot adsz és mi is az, hogy maximalista vagy. A legnagyobb különbség, az, hogy aki a maximumot adja, nos ő kiegyensúlyozott, aki meg maximalista, nos ő nem kiegyensúlyozott ember. Miért? Mert aki a maximumot adja, az önként vállalt belső késztetésből adja, aminek a hátterében a siker áll! Ezt a maximumot ő szabályozza, ő irányítja. Ha eléri a vágyott célt, boldog, elégedett, megtett mindent és érzi, gyarapodik kívülről belülről. Nos erre az állapotra vágynak sokan.
Mi van azokkal, akik maximalisták? Nos ők mindent tökéletesen akarnak megcsinálni. Ezt a maximalizmust nem ők irányítják, ez a könyörtelen mérce irányítja őket! Nem tudnak ellenállni a belső kényszerítő erőnek! Bennük könyörtelen mérce él önmaguk és a világ felé. Ők azok, akik örök elégedetlenek, akiknek soha semmi NEM ELÉG JÓ. A maximalistákat az a tévhit hajtja, hogy soha nem lehet hibázni. Ezért szinte kényszeresen halad előre és előre, és soha nem elégedett azzal, amit talál. Állandósul nála a hiperkritikusság, büntető készenlét. Vagyis ha valami nem sikerül, akkor bizony már záporoznak is a belső gondolatok, amik azt közvetítik NEM VAGY ELÉG JÓ. Ez a készenlét mondatja a házastárssal azt, hogy valamit rosszul csinál a másik .Aki ilyen maximalista, az mind önmagával, mind környezetével szemben kritikus. Ugye ismersz ilyen embert. Neki semmi nem elég jó. Egy életen át mondja a párjának a hibákat, és nem érti, a párja mit nem ért rajta. Miközben a párjának az önbizalma, önbecsülése szépen lassan elfogy és az élete pokollá változik. Gyakran mondják az ilyen embernek, lazíts, de erre képtelen, mert teljesítményben, szabályok terén merevek. Ha valami nem olyan jó, mint kellene akkor nem is adják közzé. Ha egy dolgozat egy ilyen típusú gyermeknél nem ötös, nos az a világ összeomlását jelenti számára. Örömérzése, lazításra való képessége csökkent, az ilyen gyerek éjjel-nappal tanul, panaszkodik, fáj a feje, a gyomra, és sír, ha úgy érzi nem tudott felkészülni! Úgy érzi NEM ÉR SEMMIT!
Mások, és saját elvárásainak túlzottan próbál megfelelni, és úgy érzi, hogy mindezért keményen küzdenie is kell. Nos ugye érthető, mi is a különbség a maximális teljesítmény és a maximalizmus között!
Persze kérdezheted, hogy akkor, ha ez ennyire rossz, akkor miért nem szabadulnak meg tőle az emberek? Nos, mert egyedül nem tudnak! Mert ezek a gondolatok énazonosak, vagyis észre sem veszik az emberek, hogy könyörtelen mércéjük, könyörtelen maximalizmusuk van. Ha ezt a környezet vissza jelzi, akkor, mivel hiperkritikus, ez belőle fakad, képtelen elfogadni, hiszen amit hall az nem elég jó. A szüleinktől kapjuk ezt a sémát, mint olyan sok másikat, kora gyermekkortól kezdődően, és megmerevedik bennünk, majd boldogtalanságot eredményez, és megkeseríti az életünket! Persze tudnod kell, ezért vettem elő ezt a témát, mert sokan szenvedünk ilyen sémáktól, ám szakemberek segítségével, pszichológussal, családállítóval meg lehet szabadulni e nyomasztó, és környezetromboló könyörtelen maximalizmustól.
Sándor
Mi kell a tartós párkapcsolathoz? Mire figyeljünk a legelején? Nos abból indulok ki, hogy van egy másik ember, aki neked tetszik, aki iránt többet érzel, mint baráti, ismerősi érzést, aki iránt már-már szerelmet érzel! Ha ezt el tudjuk fogadni, akkor most négy dolgot fogok megemlíteni, ami a legfontosabb a tartós, boldog kapcsolathoz.
1. Az érzelmi azonosság. Vagyis hasonlóan érezzen, hasonlóan viszonyuljon érzelemileg, emocionálisan a választottam, ugyanazokról a dolgokról, eseményekről, amikről én.
2. A gondolati azonosság. Vagyis hasonló gondolatai legyenek a világról, a politikáról, a világ dolgairól, mint nekem!
3. Viselkedési azonosság. Vagyis hasonlóan reagáljon helyzetekre, vagyis pont ugyanúgy viselkedjen adott helyzetekben, mint én! Ha engem nem idegesít a béna sofőr, akkor őt se idegesítse, és nem fog kiabálni mindenfélét.
4. Annyit tudjunk beszélgetni a másikkal, hogy azt alig tudjuk abba hagyni, hogy azt érzed, mindent meg kell osztanom vele, és ő erre figyel, mint ahogyan te is rá, és csak mondjátok, csak mondjátok.
Nos, ha ez a négy dolog megvan a kezdetekkor, akkor hiszem, boldogok lesztek.
Sándor
A megbocsátásról
A megbocsátásról
Megbocsátani, de hogyan?Kérdezed, és elmondod nem tudsz megbocsátani.Hát igen nehéz a meg nem bocsátás, az elengedni nem tudás. Az ok magadban van! Ez az önsajnálat! Ebből kell kijönnöd, és akkor újra boldog leszel! Ám amíg folyton fájsz magadnak, addig csak negatív dolgokat húzol magra!A megbocsátás mindkét fél részéről áldozatokkal jár!
Milyen utat kell bejárni szakítás után, hogy eljuss a megbocsátáshoz?
A feladat azzal kezdődik, hogy felidézem mi is történt, amikor visszaemlékezünk arra, ahogyan a kedvesünk elmondja megcsalt. És ekkor kel elmenni egy gondolati utazásra, újra átélve újra megmerítkezve az érzésben, a fájdalomban, a csalódásban, hogy átéljük a gondolatok, érzések, vágyak felszabadító hatását. Az elméddel játszd le a pontokat, majd írd le egy papírra az egész élményt lépésenként.
- Az akarom, hogy dögölj, meg mert elhagytál, mert én belehaltam. Történjen veled ugyan az ami velem!
- Akarom, hogy éld át a tetted következményét, éld át mit okoztál nekem, tehát szenvedj mint egy….
- Fogd fel mekkora bűnt követtél el, ezt értsd, meg ismerd fel és valld be, vállalj felelősséget, és igen itt kell elgyászolni őt, de itt nehéz, mert teljesen magamhoz kel engednem
- Gyere velem légy velem, éld át az én fájdalmamat, legyél velem együtt érző, az együttérzéseddel osztozz velem a fájdalmamban. Ugye érted az előző pontban leírtat, itt közel kell engedned magadhoz, gondolatban, nagyon közel.
- Gyere oda ahol nekem a legjobban, fáj, mutassunk meg a legfájóbb dolgainkat, légy ott velem amikor ezzel szembenézek, Ne csak együtt érző légy, de az összes fájdalmamnál légy velem(Gondolatban)
- Segíts nekem önmagamat megérteni, most hogy már tudom az összes fájdalmamat, most segítse lefogadni magamat, azzal együtt ami eddig történt bennem, velem. Te aki megcsaltál te légy itt a társam.
- Éljük át az együvé tartozást, hiszen azzal hogy engem bántottál, önmagadat is bántódtak, azzal hogy fájdalmat okoztál, önmagadnak is fájdalmat okoztál. Itt látható meg az én bűnöm amit ellen követtem el. Itt érthető meg az a fájdalma amit én okoztam.
- Légy velem a gyógyulásom útján, át akarom élni hogy te felszabadulsz az én megbocsátásom révén, ami által én felszabadulok. Felmentelek a megbocsátásommal.
- Most már önmagam vagyok, újra magam létezek, te önmagad lettel. Tudom szeretetre méltó vagyok
- Legyél, legyek legyünk, immáron szabadok!
Nos írásom Pál Ferenc írására támaszkodik, és mutat meg egy lépcsőt a megbocsátáshoz, amit akár 2 óra alatt is elérhettek.
Nos jó munkát.Ha elakadtál, tudod, megtalálsz!
Sándor
Szeged,2011-06-02
A gátjainkról!
Az elmédet csodás dolgokra tudod használni. Sokan élnek is vele,csodás dolgokat teremtenek, míg mások csak a kifogásokat keresik!A kifogáskeresés egy nagyon egyszerű kreatív folyamat! A kifogáskeresés gyakorta az előre lépés gátja. A kifogásokért ráadásul elképesztően sokat is kell fizetni: pénzben, az életünk minőségében, a kapcsolataink, párkapcsolataink minőségében, a gyermekeink életének a minőségében! Ugye érzed és látod életed csapdáját! Sándor
A félelemről
Miért nem érezzük azt, hogy meg akarunk csinálni valamit, ami pedig szükséges?
Mert tartunk valamitől. Mindenki tart valamitől! Legtöbbünk tele van mindenféle apró félelmekkel! Persze félelem egy igen emberi dolog! De vajon lenne ma számítógép, ha Kemény János aki felfedezte basik nyelvet úgy dönt fél? Vagy ki alkotta volna meg a golyóstollat Bíró László helyett, ha ő is fél? Hogyan nézhetnél ma hangos filmet, ha Mihály Dénes fél és nem fedezi fel..És akkor még sokáig folytathatnám. Sándor
Címkék: félelem
Az igazságról
A legtöbb embert a vágyain keresztül lehet megszólítani, mert ezeket szívesebben hallják meg mint a valódi igazságot. Ezt használják ki a politikusok, a gyors sikerre vágyók!Az emberek ezzel a választásukkal gyakran hátrányba sodorják önmagukat! Ám miért is nem az igazságot választják? Nos mert az igazság mindig nyers, mindig hideg, gyakran fájó, és gyakran a vágyaik ellen szól! Nos te hogy is vagy ezzel? Sándor




